Hírek

Advent - A várakozás időszaka

 

“Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.”

József Attila

Ajándéklap

Mindig van alkalom a szeretetünk, gondoskodásunk kifejezésére. A címzett lehet az egy barát, egy rokon, férjünk, feleségünk, édesanyánk, édesapánk, gyermekünk, unokánk, egy kolléga - valaki, aki fontos nekünk… Az alkalom lehet húsvét ünnepe, anyák napja, lehet egy születésnap, névnap, karácsony, egy évforduló, ballagás, esküvő, nemzeti ünnep, nyugdíjba vonulás vagy bármilyen helyzet, mikor kifejezhetjük törődésünket, odafigyelésünket. Sutor ajándékkártyával előre egyeztetett értékű ajándék adható át. A cipészetünkbe behozott ajándékkártyával személyes látogatást követően a méretvétel alkalmával az ajándék „tulajdonosa” maga választhatja ki katalógusunkból a modellt, a bőrt, annak színét, a felsőrész fazonját, a kaptafa formája, és további részleteket ahhoz, hogy később átvegye igazán egyedi ajándékát.

 

  

Megérkezett az ősz...

Casual stílusban...

... és sportosan

A biciklis cipők klipsz nélkül készültek, normál pedállal használhatók. A klipszes változatot a specialitása miatt nélkülöztük. Ezen modellek egyedisége a szellőző lyukasztásban rejlik, továbbá a fényvisszaverő csíkokban, és abban, hogy a biciklihez illeszkedő színkombinációban készülhetnek.


Legújabb különlegességünk: a kékfestő eljárással festett bőrből készült lábbeli

A kékfestés egy több évszázados textilfestési technika, melynek elődje, a kelmefestés és a textilnyomás már a 16. századtól léteztek. A kék szín elérésére a festőcsüllenget (Isatis tinctoria) használták, mely Európában őshonos festőnövény volt. Az 1600-as években Indiából hozták be Európába az indigó nevű növényt (Isatis indigofera), melynek festőanyaga színtartóbb, töményebb, jobb minőségű volt, így használata gyorsan elterjedt a posztó- és vászonfestésben. Maga a kékfestő elnevezés először 1770-ben bukkant fel egy pápai lakos, Bengely István egyik levelében. A következő században, különböző városokban önálló kékfestő céhek alakultak. A mintás kelmék iránti nagy kereslet következtében ebben az időben már szinte minden városban, sőt falvakban is működtek festőműhelyek. A kelméből készült méteráru, ruha, szoknya, ing, táska, párna, terítő, szalvéta, kötény, konyhai kiegészítők, különböző kézműves ajándéktárgyak után ezúttal bőrök kaptak kékfestést a Tolnai Kékfestő Műhelyben. Itt nyerték el végső színüket a cserzett bőrök. Gyakorlott, ügyes kezek hagyományos eljárással, indigóval, szépen kidolgozott régi fa nyomóminták használatával tették rájuk a jellegzetes mintákat, és festették meg őket. A hagyományt megőrizve, és az újszerű kísérletezést egyesítve lett kigondolva, és megvalósítva a bőrök kékfestése, melyet, a találkozást követően, a kékfestő és a cipész szakma együttműködése követett. Így születtek meg a kékfestett Sutor cipők. A közös munka izgalmas, kreatív folyamat, melynek gyümölcsei igazán különleges, egyedi férfi és női lábbelik. A kékfestett termék szépsége, hangulata szépen átkerül a kézzel készült, bőr lábbelikre is, melyeknek nem csak viselése de elkészítése is kivételes élményt ad.

 

Fából készült nyomóduc a kékfestett bőrökön

    

 

150 éve született Nagy Győry István

Ifj. Bagdy István: Pestszenterzsébet város története - részletek a Pestszenterzsébet című könyből, 1936-ból


…Nem fejezhetjük be városunk történetét úgy, hogy mintegy zárószóképen ne emlékezzünk meg nevének átváltozásáról, mai közigazgatásáról és azokról a férfiakról, akik városunkat a mai nagyságához, kulturális és szellemi fejlettségéhez, egyszóval munkás tevékenységükkel odajuttatták, hogy ma Pestszenterzsébet csonkahazánknak negyedik városa…

Vizeki Nagy Győry István 1866-ban született Egerben. A jászberényi kat. Főgimnáziumban tett érettségi vizsgálatot 1884-ben. Jegyzői pályára lépett. Gyakornok Jász-Lajosmizsén és Ócsán volt. A jegyző szigorlatot Budapesten 1888 júniusban tette le általános kitüntetéssel. 1888 októberben egyévi önkéntes katonai szolgálatra vonult be. 1890-ben Ráczkeve község főjegyzőjévé választották meg. Ott 1897-ig szolgált. Ez időben még Erzsébetfalva telep Ráckevéhez tartozott járási-közigazgatásilag. 1897 december 30-án Erzsébetfalva telep nagyközséggé alakult és főjegyzőjének Nagy Győry Istvánt választotta meg. …Ha tehát munkásságát akarnók leirni, elég, ha annyit mondunk: …Ismerni akarod Erzsébetfalva történetét? Olvasd el Nagy Győry István életrajzát. A kettő fedi egymást, elválasztani nem lehet. A béke éveiben, a háboru rettenetes napjaiban egyaránt szeretettel igazitotta Erzsébetfalva polgárainak bajait, dolgait. Amikor Erzsébetfalva Pesterzsébetté alakult át 1923-ban, a főjegyzői állást helyettes polgármesteri állássá, illetőleg városi főjegyzői állássá szervezték át és így lett Nagy Győry István polgármester helyettes. Ebben a minőségben állt tovább a város szolgálatában nyugdíjba vonulásáig 1931-ig. Ha nagy Győry Istvánról, illetőleg munkásságáról akarnánk képet nyújtani – semmisem adna megfelelőbbet, mintha annak a képviselőtestületi ülésnek jegyzőkönyvét irnánk le szószerint, amely Nagy Győry István nyudíjbavonulását tárgyalta.

Részletek:

Dr. Czikán Béla: …”Megkapja, amit a közület emberei neki juttathatnak; az elismerés minden skáláján végigmehet ebben a városban. Az alantasok és a felsőbb hatóságok egyforma szeretete kiséri őt”… „Legnagyobb elismeréssel emlékezem meg a főjegyzőnek közhivatalnoki működéséről és a részére nyújtandó kitüntetésképen inditványozom, hogy őt Pesterzsébet város közönsége díszpolgárává válassza és a diszoklevél átadása külön diszközgyűlésen történjék meg. Inditványozom továbbá, hogy Nagy Győry István főjegyző, helyettes polgármesternek a város fejlesztése terén kifejtett hervadhatatlan érdemeinek örök emlékeképen a jelenlegi Csillag utcát az ő nevéről Nagy Győry István utcának nevezze el a képviselőtestület.” Ezen kivül még 4800 pengő jutalmat kapott egyhangú szavazattal Nagy Győry István – a polgármesteri teendők ellátásáért.

 

Pesterzsébet Aranykezű Mesterei lettünk!

“A Pesterzsébet Aranykezű mesterei megválasztásának ötlete Szabados Ákos polgármester úrtól ered. Kezdeményezésére, a Vállalkozók napja alkalmából, az önkormányzat – a kerületi kereskedelmi és iparkamara jóváhagyásával – elismerésben részesíti a Pesterzsébeten a lakosság közmegelégedésére több évtizede kitűnő szakmai tevékenységet végző mestereket – tudhatták meg a résztvevők az ünnepségen Ecsedi-Nagy Andrea protokoll- és sajtófelelőstől, a rendezvény háziasszonyától. Az önkormányzat 2008 óta adja át ezt az elismerést, s eddig összesen száztizenhárom helyi vállalkozó, szolgáltató kapta meg a kitüntető címet. A Pesterzsébet újságon keresztül a lakossághoz intézett felhívásra érkezett jelölések, valamint a kerületi kereskedelmi és iparkamara felterjesztése alapján, idén húszan érdemelték ki az önkormányzat elismerését kiemelkedő szakmai munkájukért. A kitüntetetteket Szabados Ákos polgármester köszöntötte, és köszönte meg nekik azt a színvonalas munkát, amelyet az itt élőkért, az itt élőknek végeznek.” (pesterzsebet.hu)

2008 évében családunkból elsőként Szabó László cipészmester vehette át a díjat

2014-ben Szabó Krisztián cipészmester kapta a Pesterzsébet Aranykezű Mestere elismerést

2015. decemberében Szabó Lászlóné (Zsuzsi) cipészmestert köszöntötték a díj átadásakor.

Köszönjük szépen!