Szent Balázs


Püspök, vértanú 316+

Ünnepe: február 3.

Az örményországi Szebesztében született. Keresztényként az orvosi hivatást választotta. 
A betegeket szeretettel gyógyította, testvérként kezelte őket. Szelídsége és szent élete miatt, megválasztották a város püspökévé. Amikor Agrikola prefektus, Liciniusz császár türelmi rendelete ellenére is, továbbra is, üldözte a keresztényeket, egy barlangba menekült. Itt a vadállatok barátságában élt, bekötözte sebeiket, gyógyította őket. A madarak élelmet hordtak neki.
Agrikola prefektus nagy vadászatot rendezett, és ekkor rábukkantak Balázsra. Mint keresztényt elfogták és a prefektus elé vitték. Útközben meggyógyította egy özvegyasszony fiát. A fiúnak halszálka akadt meg a torkán. Ez az asszony kenyeret és gyertyát vitt a bebörtönzött Balázsnak. Balázs megígérte neki, hogyha minden évben gyertyát visz a templomba és így emlékezik meg róla, sok áldásban lesz része. Halála előtt a szent püspök, miközben sokakért imádkozott, ígéretet kapott, hogy halála után is gyakorolhatja az irgalmasság cselekedeteit. Akik testi vagy lelki bajaikban, főleg torokfájásban az ő segítségét kérik, biztos meghallgatást remélhetnek. A prefektus nem bírta hittagadásra kényszeríteni Balázst. Amikor Balázs a pogány isteneket ördögöknek nevezte, dühében a prefektus lefejeztette. Tiszteletére, a középkortól szokásban van, az ún. „Balázs Áldás”. Gyertyaöntők, orvosok, építőmunkások, kőművesek, szabók, takácsok, cipészek, kőfaragók, gyertyaöntők védőszentje. Német nyelvterületen a zenészek és a szélmalmosok is patrónusuknak tekintik, mivel neve a németben a „blasen” fújni igéhez hasonlít. Ábrázolás: püspöki öltözetben, pásztorbottal, a meggyógyított fiúval, a kezében egy, vagy két, András-kereszt alakzatban tartott égő gyertyával.

 

Legújabb különlegességünk: a kékfestett bőrből készült lábbeli

A kékfestést Indiából eredeztetik, mely eljárás több úton jutott el Európába. Magyarországon már a XV. században működtek festőműhelyek, a XVII. században meghonosodott a kékfestés is. A következő században, különböző városokban önálló kékfestő céhek alakultak. A mintás kelmék iránti nagy kereslet következtében ebben az időben már szinte minden városban, sőt falvakban is működtek festőműhelyek.

A kelméből készült méteráru, ruha, szoknya, ing, táska, párna, terítő, szalvéta, kötény, konyhai kiegészítők, különböző kézműves ajándéktárgyak után ezúttal bőrök kaptak kékfestést a Tolnai Kékfestő Műhelyben. Itt nyerték el végső színüket a cserzett bőrök. Gyakorlott, ügyes kezek hagyományos eljárással, indigóval, szépen kidolgozott régi fa nyomóminták használatával tették rájuk a jellegzetes mintákat, és festették meg őket.

A hagyományt megőrizve, és az újszerű kísérletezést egyesítve lett kigondolva, és megvalósítva a bőrök kékfestése, melyet, a találkozást követően, a kékfestő és a cipész szakma együttműködése követett. Így születtek meg a kékfestett Sutor cipők. A közös munka izgalmas, kreatív folyamat, melynek gyümölcsei igazán különleges, egyedi férfi és női lábbelik. A kékfestett termék szépsége, hangulata szépen átkerül a kézzel készült, bőr lábbelikre is, melyeknek nem csak viselése de elkészítése is kivételes élményt ad.

Fából készült nyomóduc a kékfestett bőrökön   


    

(2016. május)

 

150 éve született Nagy Győry István

Ifj. Bagdy István: Pestszenterzsébet város története - részletek a Pestszenterzsébet című könyből, 1936-ból

…Nem fejezhetjük be városunk történetét úgy, hogy mintegy zárószóképen ne emlékezzünk meg nevének átváltozásáról, mai közigazgatásáról és azokról a férfiakról, akik városunkat a mai nagyságához, kulturális és szellemi fejlettségéhez, egyszóval munkás tevékenységükkel odajuttatták, hogy ma Pestszenterzsébet csonkahazánknak negyedik városa…
 
Vizeki Nagy Győry István 1866-ban született Egerben. A jászberényi kat. Főgimnáziumban tett érettségi vizsgálatot 1884-ben. Jegyzői pályára lépett. Gyakornok Jász-Lajosmizsén és Ócsán volt. A jegyző szigorlatot Budapesten 1888 júniusban tette le általános kitüntetéssel. 1888 októberben egyévi önkéntes katonai szolgálatra vonult be. 1890-ben Ráczkeve község főjegyzőjévé választották meg. Ott 1897-ig szolgált. Ez időben még Erzsébetfalva telep Ráckevéhez tartozott járási-közigazgatásilag. 1897 december 30-án Erzsébetfalva telep nagyközséggé alakult és főjegyzőjének Nagy Győry Istvánt választotta meg. …Ha tehát munkásságát akarnók leirni, elég, ha annyit mondunk: …Ismerni akarod Erzsébetfalva történetét? Olvasd el Nagy Győry István életrajzát. A kettő fedi egymást, elválasztani nem lehet. A béke éveiben, a háboru rettenetes napjaiban egyaránt szeretettel igazitotta Erzsébetfalva polgárainak bajait, dolgait.
Amikor Erzsébetfalva Pesterzsébetté alakult át 1923-ban, a főjegyzői állást helyettes polgármesteri állássá, illetőleg városi főjegyzői állássá szervezték át és így lett Nagy Győry István polgármester helyettes. Ebben a minőségben állt tovább a város szolgálatában nyugdíjba vonulásáig 1931-ig. Ha nagy Győry Istvánról, illetőleg munkásságáról akarnánk képet nyújtani – semmisem adna megfelelőbbet, mintha annak a képviselőtestületi ülésnek jegyzőkönyvét irnánk le szószerint, amely Nagy Győry István nyudíjbavonulását tárgyalta.
Részletek:
Dr. Czikán Béla: …”Megkapja, amit a közület emberei neki juttathatnak; az elismerés minden skáláján végigmehet ebben a városban. Az alantasok és a felsőbb hatóságok egyforma szeretete kiséri őt”…
„Legnagyobb elismeréssel emlékezem meg a főjegyzőnek közhivatalnoki működéséről és a részére nyújtandó kitüntetésképen inditványozom, hogy őt Pesterzsébet város közönsége díszpolgárává válassza és a diszoklevél átadása külön diszközgyűlésen történjék meg. Inditványozom továbbá, hogy Nagy Győry István főjegyző, helyettes polgármesternek a város fejlesztése terén kifejtett hervadhatatlan érdemeinek örök emlékeképen a jelenlegi Csillag utcát az ő nevéről Nagy Győry István utcának nevezze el a képviselőtestület.” Ezen kivül még 4800 pengő jutalmat kapott egyhangú szavazattal Nagy Győry István – a polgármesteri teendők ellátásáért.
 

 

Pesterzsébet Aranykezű Mesterei lettünk!

“A Pesterzsébet Aranykezű mesterei megválasztásának ötlete Szabados Ákos polgármester úrtól ered. Kezdeményezésére, a Vállalkozók napja alkalmából, az önkormányzat – a kerületi kereskedelmi és iparkamara jóváhagyásával – elismerésben részesíti a Pesterzsébeten a lakosság közmegelégedésére több évtizede kitűnő szakmai tevékenységet végző mestereket – tudhatták meg a résztvevők az ünnepségen Ecsedi-Nagy Andrea protokoll- és sajtófelelőstől, a rendezvény háziasszonyától.
Az önkormányzat 2008 óta adja át ezt az elismerést, s eddig összesen száztizenhárom helyi vállalkozó, szolgáltató kapta meg a kitüntető címet. A Pesterzsébet újságon keresztül a lakossághoz intézett felhívásra érkezett jelölések, valamint a kerületi kereskedelmi és iparkamara felterjesztése alapján, idén húszan érdemelték ki az önkormányzat elismerését kiemelkedő szakmai munkájukért.
A kitüntetetteket Szabados Ákos polgármester köszöntötte, és köszönte meg nekik azt a színvonalas munkát, amelyet az itt élőkért, az itt élőknek végeznek.” (pesterzsebet.hu)
 
2008 évében családunkból elsőként Szabó László cipészmester vehette át a díjat
2014-ben Szabó Krisztián cipészmester kapta a Pesterzsébet Aranykezű Mestere elismerést
2015. decemberében Szabó Lászlóné (Zsuzsi) cipészmestert köszöntötték a díj átadásakor.
 
Köszönjük szépen!