Rólunk

Cégünket szüleink, Szabó László és felesége, Szabó Lászlóné Zsuzsi alapították 1977-ben Budapesten.

A ’70-es években kezdték el cipész pályafutásukat - hivatásukat - a Duna Cipőgyárban, és az akkori Fővárosi Mértékcipőnél. Később Szabó László a Divatintézetnél a cipész munkálatok mellett mintakészítőként is dolgozott.

A cipőkészítés ebben az időszakban mesterlevélhez volt kötve, melyet szüleink 1974-ben illetve 1976-ban szereztek meg. Ezt követően 1977-ben ifjú cipészmesterekként megnyitották Pesterzsébeten, a Helsinki úton önállóan működő cipészetüket. A cipőjavítás mellett már ekkor elkezdődött a mérték utáni lábbeli készítése; eleinte főként női divatcsizmák és cipők készültek a kis üzletben, a férficipők ekkor még kevésbé voltak keresettek. Lassanként, de folyamatosan bővült a szükséges bőr- és kaptafakészlet, a lehetőségekhez mérten kisebb gépek tették könnyebbé, még pontosabbá a kézi munkát, mely azóta is a hagyományt követve folyik; a modelleken keresztül kialakult a cég arculata, stílusa.

Ezekre az időkre már mi is jól emlékszünk, hiszen gyerekekként sokat voltunk az „üzletben”. Talán ezért is lett természetes a bőrhöz, a cipőkészítéshez való kötődésünk, hogy Krisztián viszi tovább a cipész szakmát, és mindketten részt veszünk az azóta már családi vállalkozásban.

1982-ben a cipészet átköltözött jelenlegi helyére, a Nagy Győry István köz 1. szám alá. A hely gyorsan barátságos cipészüzletté alakult, amit könnyű volt megkedvelni, mivel az egész család itt él ebben a kerületben; sok minden köt ide.

Folyamatos fejlesztés és szervezés mellett 1992-ben kiváltottuk az engedélyt gyógycipő készítésére. Így a cipőjavítás, a mérték utáni cipők előállítása mellett ettől az évtől gyógycipőket is készítünk hölgyek és urak számára egyaránt.

Krisztián 2011-ben tette le a mestervizsgát. Igazán ettől az évtől újult meg a kézzel varrott cipő készítése. A hozott és tanult eljárásokat követve új vonal került a megszokott, klasszikus megjelenésbe. Ilyen például a hasított bőrből készült magas szárú, recés gumitalpú varrott cipő. Új színt kapott a Sutor cipő.

Szeretnénk, ha a cipészetünkben készült lábbelik egyedisége felismerhető lenne azok számára, akik már viselik a Sutor cipőt. Annak ellenére, hogy nálunk valóban nem készül két egyforma lábbeli, a stílus és a minőség következetesen felismerhető.

Mikor cégnevet választottunk, úgy gondolkodtunk, hogy legyen rövid, és kifejező, ne legyen köznapi, de megjegyezhető is legyen; fejezze ki azt, amit csinálunk, állja meg a helyét és akár váljon fogalommá a cipőkészítésben. Ekkor jutott eszünkbe a mondás, ami aztán a cégünk nevét adta: "Suszter, maradj a kaptafánál" latin megfelelője a "Sutor ne ultra crepidam", mindkét nyelvben létezik ez a tréfás figyelmeztetés, hogy mindenki a saját kompetenciáin belül mozgolódjon. Plinius szerint (Historia naturalis 35, 36.) egy varga Apelles képén kifogásolta, hogy egyik cipőn egy fűzőlyukkal kevesebb van, mint kellene; a művész megigazította a cipőt, de midőn másnap a sikerében elbizakodott varga az alak combját is kifogásolni kezdte, Apelles bosszúsan rákiáltott: Sutor ne ultra crepidam! Ezért közmondásszerűen alkalmazva azt fejezi ki, hogy mindenki csak abba szóljon bele, amihez ért. (Forrás: Pallas Nagylexikon)

E kedves históriától függetlenül mi szívesen maradunk a kaptafánál, így lettünk SUTOR-ok. Szeretjük és szépnek látjuk ezt a szakmát. Reméljük, hogy akik viselik a termékeinket, jó érzéssel néznek rá, mert kényelmet és egészséges tartást biztosít a lábuknak, segít megmutatni azt a stílust, amit a környezetük felé magukról mutatni kívánnak.